Vakcinahisztéria vagy valós veszély? – Az állatállományok mérgezése és a Kennedy-hullám
Az Egyesült Államokban Robert F. Kennedy Jr. nevével fémjelzett vakcinakritikus mozgalom egyre nagyobb teret hódít, és sokan reménykednek benne, hogy ez a hullám végre eléri az állatgyógyászatot is. Mert míg az emberek egyre inkább megkérdőjelezik a kötelező oltások szükségességét, addig a házi kedvenceken túl az állattenyésztésben is a vakcinázás szinte vallásos dogmává vált – anélkül, hogy bármilyen valódi, tudományos alapon nyugvó, kontrollált kísérlet bizonyítaná az oltatlan állatok teljes pusztulását vagy a vakcinák hosszú távú hasznosságát.
A sok közül egy példának felhozva, Magyarországon a 163/2009. (XI. 27.) FVM rendelet szabályozza a Newcastle-betegség elleni vakcinázást a baromfiállományok számára, ám amikor mélyebbre ásunk, hamar kiderül: egyetlen tudományos kísérlet sem igazolja, hogy egy teljesen oltatlan állomány kihalna. A legtöbb „tanulmány” kizárólag a vakcinák közötti hatékonysági különbségekre koncentrál, mintha a tyúk eredendően vakcinázásra teremtetett volna. Ki áll ezek mögött? A válasz nem meglepő: a globális vakcinagyártók és azok iparági szövetségesei.
Miközben az állatjólétre hivatkozva indokolják az állatok tömeges vakcinázását, kevesen beszélnek arról, hogy a valódi állatjólét nem azt jelenti, hogy rendszeresen mesterséges anyagokkal bombázzák az állományokat. Az antibiotikumokkal és vakcinákkal kezelt állatok húsa messze nem olyan tiszta és természetes, mint a kezeletlenül egészségesen felnevelt társaiké. Egyre több kutatás bizonyítja*, hogy a beoltott állatok szervezetében maradványanyagok találhatók, amelyeket a fogyasztók minden egyes falattal magukhoz vesznek.
Egy másik fontos kérdés a vakcinázás gazdasági vonzata. Az állattartók számára nemcsak a vakcinák ára jelent terhet, hanem azok mellékhatásai is. Az említett rendelet 4. § (1) szerint a Newcastle-betegség elleni immunizálás költsége, valamint a vakcinázás hatékonyságának ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat költsége az állattartót terheli. Az oltástól elhullott állatok, a csökkent termelési teljesítmény, az oltások okozta stressz – ezek mind olyan további költségek, amelyek a vakcinázás közvetett terheit növelik. Ehhez képest egy egészséges, természetes immunitással rendelkező állomány fenntartása hosszú távon sokkal fenntarthatóbb és költséghatékonyabb lehetne.
Ha az oltások valóban nélkülözhetetlenek lennének, akkor egy kontrollált kísérletben egy teljesen oltatlan állomány az utolsó egyedig elpusztulna, míg egy vakcinázott populáció tökéletesen fennmaradna. Mégsem találunk ilyen adatokat. Vajon miért? Talán mert az eredmények nem szolgálnák a vakcinagyártók érdekeit? Az iparág számára kényelmesebb fenntartani a félelmet és a kontrollt, mint valódi, független kutatásokat végezni.
Ahogyan Kennedy mozgalma egyre erősödik az Egyesült Államokban, úgy egyre több kérdést vetnek fel az állattenyésztésben alkalmazott vakcinák szükségességéről is. Vajon eljön az idő, amikor a gazdák és fogyasztók is tudatosabb döntéseket hoznak, és nem engednek a vakcinaipar félelemkeltő propagandájának? Egy biztos: ideje, hogy végre nyílt és elfogulatlan vita induljon erről a globális kérdésről.
Példák maradványanyagok kutatására:
Az állatgyógyászati szermaradványok kimutatásának áttekintése: közelmúltbeli fejlemények, kihívások és jövőbeli irányok - KÍNA
Maradék-mintavételi, -vizsgálati és egyéb ellenőrzési eljárások a hús- és baromfitermékekre vonatkozó nemzeti szermaradék-program keretében – 3. felülvizsgálat - USA
Állatgyógyászati gyógyszer-maradékok genotoxicitási vizsgálata - USA
