— avagy mit adhat az „AI” a földművelésből élő embernek?
A mesterséges intelligencia – vagy angol rövidítéssel AI (Artificial Intelligence) – hallatán legtöbben fehérköpenyes kutatókra és szilíciumvölgyi algoritmusokra gondolnak. Pedig lehet, hogy az egyik legfontosabb felhasználási területe nem a laborban, hanem a határban lesz.
Adattenger a földeken – és ami mögötte van
A mezőgazdaság napjainkra az egyik legadatalapúbb ágazattá vált. Az időjárási modellektől kezdve a műholdképeken és drónfelvételeken át a gépadatokig minden művelet mögött ott a lehetőség: ezt már nemcsak érzésből, hanem számszerűsítve is lehet értelmezni.
Az AI abban segít, hogy ezekből az adathalmazokból értelmes, gyakorlati döntéseket támogató információ váljon. Összefüggéseket keres, trendeket mutat ki, előrejelez – még mielőtt a gazda sejtené a változást.
AI a vetési naptár mögött
A vetésidő, fejtrágyázás vagy növényvédelem időzítése eddig leginkább megérzéseken, tapasztalaton alapult. A mesterséges intelligencia képes évekre visszamenő adatokból megtanulni, milyen körülmények között mi vált be – és ehhez hasonló szituációkat felismerni.
Így nem tanácsot ad, hanem szcenáriót (forgatókönyvet) mutat: ha jövő hétre esőt jósolnak, melyik tábla kapja meg előbb a szükséges műveletet? Melyik dűlőn érdemes egyáltalán kockáztatni?
Korai felismerés, célzott védekezés
A drónokkal készített felvételeket AI-alapú képfeldolgozó algoritmusok is elemezhetik. Az ilyen rendszerek képesek korán észlelni a növényi stressz vagy betegség első, szabad szemmel még nem látható jeleit. Ezzel időt nyerünk, és elkerülhető a „szórjunk mindenhova” típusú, költséges és környezetterhelő beavatkozás.
Géppark – nem csak erőből
A modern mezőgazdaság drága gépekkel dolgozik, mégis sok esetben azok kihasználtsága, logisztikája hagy kívánnivalót maga után. Az AI-alapú flottakezelő rendszerek a gépadatokat figyelve javaslatot tesznek arra, mikor, hol, milyen sorrendben érdemes a műveleteket végezni, vagy melyik gép teljesít túl keveset az adott feladathoz képest. Ez nem futurisztikus túlkapás – hanem üzemi racionalitás.
Ember és algoritmus – nem versenytársak
Az AI nem robotgazdát farag, hanem egy újfajta tudást ad. A jövő mezőgazdája nem programoz, hanem kérdez: tudja, mit szeretne megtudni, és felismeri, mikor érdemes egy gép szemszögéből is ránézni a helyzetre, hogy aztán telesen ingyen(!) átfogó megoldást kapjon a felmerülő kérdésekre. Ez a nagyrabecsült józan paraszti ész egy újabb, aranyat érő dimenziója, a józan paraszti mesterséges intelligencia.
MI kisokos – érthetően a gazdáknak
| Fogalom | Jelentés | Mezőgazdasági példa |
|---|---|---|
| AI (Artificial Intelligence) | Mesterséges intelligencia, emberi gondolkodáshoz hasonló problémamegoldás gépi úton. | Előrejelzi egy kukoricatábla gombafertőzésének esélyét a talaj és időjárási adatok alapján. |
| Gépi tanulás (Machine Learning) | Olyan algoritmus, amely tanul az adatokból, és egyre jobb döntéseket hoz. | Megtanulja, melyik időjárási mintázat után következik leggyakrabban fuzárium. |
| Képfeldolgozás (Computer Vision) | A gép „lát” – képekből ismer fel tárgyakat, állapotokat. | Drónfelvételekről felismeri a levélbetegséget a napraforgón. |
| Prediktív elemzés | Előrejelzések készítése múltbeli adatok alapján. | Megjósolja, mikor kell kijuttatni a nitrogént, hogy az a legjobban hasznosuljon. |
| Szenzoradatok integrálása | Talajnedvesség, hőmérséklet, pH, stb. összekapcsolása más adatokkal. | Megmutatja, hol túl száraz a tábla öntözés után is, és hol nem szívódott fel a tápanyag. |
A józan paraszti ész és a mesterséges intelligencia nem egymást kizáró fogalmak. A nagykapu, amely most nyílik, nem zárja ki az embert a föld műveléséből – épp ellenkezőleg: új eszközökkel ruházza fel.
A kérdés már csak az, ki nem lépett még be rajta.
