A természet misztériuma, ahogyan állati ürülékekből, tehát a szervestrágyából aranyat érő szőlő terem. A fő szabályokat azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni.
A szőlőtermesztésben a szerves trágya alkalmazása kulcsfontosságú a talaj termékenységének és a növények egészségének megőrzésében. Az optimális eredmények eléréséhez nemcsak a kijuttatás időzítése, hanem a trágya minősége is meghatározó szerepet játszik.
A szerves trágya legmegfelelőbb kijuttatási időszaka a kora tavaszi időszak, amikor a talaj már felengedett, de a szőlő még nem kezdte meg az intenzív növekedést. Ilyenkor a talaj mikroorganizmusai aktívabbak, ami elősegíti a trágya gyorsabb lebomlását és a tápanyagok felvételét a növények számára. Az őszi alkalmazás is lehetséges, különösen, ha a talaj szerkezetének javítása a cél, mivel a téli csapadék segíti a trágya beépülését a talajba.
A trágyázási tapasztalatok nemcsak a szőlőtermesztésben, hanem a zöldség- és gyümölcstermesztésben, valamint a gabonafélék esetében is hasonlóak. A jól érlelt szerves trágya javítja a talaj szerkezetét, növeli a vízmegtartó képességet és elősegíti a növények számára könnyebben elérhető tápanyagok felszabadulását. A túl friss trágya mindenhol problémát jelenthet, mivel bomlás közben hőt termel és károsíthatja a növények gyökérzetét.
A trágyát adó állatok fajtája is meghatározó a végtermék összetétele szempontjából. A szarvasmarha- és lótrágya kiegyensúlyozott tápanyag-összetételű, jó szerkezetet biztosít a talajnak, míg a juh- és kecsketrágya magasabb tápanyagtartalmú, de koncentráltabb is, ezért kisebb mennyiségben kell alkalmazni. A sertéstrágya gazdag nitrogénben, de savasíthatja a talajt, míg a baromfitrágya kifejezetten magas foszfor- és nitrogéntartalommal bír, ezért óvatosan kell használni, hogy ne perzselje meg a növényeket. A nyúltrágya kiemelkedően hatékony, gyorsan lebomlik és könnyen beépül a talajba.
A trágya érettségi foka alapvetően befolyásolja a szőlő fejlődését. A friss trágya magas ammónia- és szervesanyag-tartalma miatt fitotoxikus hatású lehet, ami gyökérkárosodást és a növények fejlődésének visszamaradását okozhatja. Ezzel szemben az érett, komposztált trágya stabilizált tápanyagokat tartalmaz, amelyek fokozatosan szabadulnak fel, biztosítva a növények folyamatos tápanyagellátását.
Egy 2023 őszén publikált magyar kutatás (60 éves martonvásári tartamkísérlet, kukorica és búza vetésforgóban műtrágyás, istállótrágyás és kombinált kezelések vizsgálatával), amelyet A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) Talajtani Intézete és Mezőgazdasági Intézete, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói közösen végeztek, rámutatott, hogy a hosszú távú trágyázási gyakorlatok jelentős hatással vannak a talaj mikrobiális aktivitására és a növények tápanyag-felvételére. A tanulmány szerint a megfelelően érlelt szerves trágya alkalmazása javítja a talaj biológiai aktivitását és a növények egészségét. Megerősítést nyert, hogy a nitrogénműtrágya talajsavanyodást okoz.
A szőlőtermesztésben tehát a szerves trágya alkalmazása elengedhetetlen a talaj termékenységének fenntartásához és a növények optimális fejlődéséhez. Az érett trágya használata és a megfelelő kijuttatási időpont megválasztása biztosítja a tápanyagok hatékony hasznosulását, hozzájárulva a bőséges és minőségi terméshez.
Az érett szerves trágya nem csupán a talaj termékenységét növeli, hanem hosszú távon a növények ellenálló képességét és a termés minőségét is javítja. Érdemes tehát tudatosan megválasztani a trágyázási módszert – a föld meghálálja a gondoskodást.
