talaj kategória bejegyzései

Így trágyázd a szőlődet!

Szőlő és bor egy jól trágyázott ültetvényben

A természet misztériuma, ahogyan állati ürülékekből, tehát a szervestrágyából aranyat érő szőlő terem. A fő szabályokat azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni.

A szőlőtermesztésben a szerves trágya alkalmazása kulcsfontosságú a talaj termékenységének és a növények egészségének megőrzésében. Az optimális eredmények eléréséhez nemcsak a kijuttatás időzítése, hanem a trágya minősége is meghatározó szerepet játszik.

A szerves trágya legmegfelelőbb kijuttatási időszaka a kora tavaszi időszak, amikor a talaj már felengedett, de a szőlő még nem kezdte meg az intenzív növekedést. Ilyenkor a talaj mikroorganizmusai aktívabbak, ami elősegíti a trágya gyorsabb lebomlását és a tápanyagok felvételét a növények számára. Az őszi alkalmazás is lehetséges, különösen, ha a talaj szerkezetének javítása a cél, mivel a téli csapadék segíti a trágya beépülését a talajba.

A trágyázási tapasztalatok nemcsak a szőlőtermesztésben, hanem a zöldség- és gyümölcstermesztésben, valamint a gabonafélék esetében is hasonlóak. A jól érlelt szerves trágya javítja a talaj szerkezetét, növeli a vízmegtartó képességet és elősegíti a növények számára könnyebben elérhető tápanyagok felszabadulását. A túl friss trágya mindenhol problémát jelenthet, mivel bomlás közben hőt termel és károsíthatja a növények gyökérzetét.

A trágyát adó állatok fajtája is meghatározó a végtermék összetétele szempontjából. A szarvasmarha- és lótrágya kiegyensúlyozott tápanyag-összetételű, jó szerkezetet biztosít a talajnak, míg a juh- és kecsketrágya magasabb tápanyagtartalmú, de koncentráltabb is, ezért kisebb mennyiségben kell alkalmazni. A sertéstrágya gazdag nitrogénben, de savasíthatja a talajt, míg a baromfitrágya kifejezetten magas foszfor- és nitrogéntartalommal bír, ezért óvatosan kell használni, hogy ne perzselje meg a növényeket. A nyúltrágya kiemelkedően hatékony, gyorsan lebomlik és könnyen beépül a talajba.

A trágya érettségi foka alapvetően befolyásolja a szőlő fejlődését. A friss trágya magas ammónia- és szervesanyag-tartalma miatt fitotoxikus hatású lehet, ami gyökérkárosodást és a növények fejlődésének visszamaradását okozhatja. Ezzel szemben az érett, komposztált trágya stabilizált tápanyagokat tartalmaz, amelyek fokozatosan szabadulnak fel, biztosítva a növények folyamatos tápanyagellátását.

Egy 2023 őszén publikált magyar kutatás (60 éves martonvásári tartamkísérlet, kukorica és búza vetésforgóban műtrágyás, istállótrágyás és kombinált kezelések vizsgálatával), amelyet A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) Talajtani Intézete és Mezőgazdasági Intézete, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói közösen végeztek, rámutatott, hogy a hosszú távú trágyázási gyakorlatok jelentős hatással vannak a talaj mikrobiális aktivitására és a növények tápanyag-felvételére. A tanulmány szerint a megfelelően érlelt szerves trágya alkalmazása javítja a talaj biológiai aktivitását és a növények egészségét. Megerősítést nyert, hogy a nitrogénműtrágya talajsavanyodást okoz.

A szőlőtermesztésben tehát a szerves trágya alkalmazása elengedhetetlen a talaj termékenységének fenntartásához és a növények optimális fejlődéséhez. Az érett trágya használata és a megfelelő kijuttatási időpont megválasztása biztosítja a tápanyagok hatékony hasznosulását, hozzájárulva a bőséges és minőségi terméshez.

Az érett szerves trágya nem csupán a talaj termékenységét növeli, hanem hosszú távon a növények ellenálló képességét és a termés minőségét is javítja. Érdemes tehát tudatosan megválasztani a trágyázási módszert – a föld meghálálja a gondoskodást.

A micélium szerepe az erdei és szántóföldi növénytermesztésben

Micéliumok láthatatlan kapcsolata

A mikroszkopikus gombák közössége, az úgynevezett micélium vagy micéliumok (továbbiakban: micélium), kritikus szerepet játszik a természetes ökoszisztémák fenntartásában és a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésében. A micélium az élet alapvető építőeleme a talajban és azon túl, és fontos szerepet játszik mind az erdei, mind a szántóföldi növénytermesztés terén. Az erdei talaj keresztmetszetét bemutató infografika az eddig felismert biológiai folyamatokat mutatja be.

A micélium szoros kapcsolatban áll a talaj egészségével. Ez a hálózat finom szálakkal átszövi a talajt, és segít a talaj struktúrájának megőrzésében. Az egészséges talajban lévő micélium hozzájárul a kedvezőbb vízháztartáshoz, a tápanyagciklusokhoz és a kórokozók számának csökkentéséhez. A micélium segít a talaj értékeinek megtartásában és a növények számára elérhető víz és tápanyagok növelésében.

Sok növényfaj szoros szimbiózisban él a micéliummal. Ezek az ún. mikorrhiza-kapcsolatok elősegítik a növények tápanyagfelvételét és stressztűrő képességét. A micélium segít a növényeknek jobban kihasználni a talajban található tápanyagokat, különösen a foszfort és a nitrogént. Emellett növeli a növények ellenálló képességét a szárazság, a sóstressz és a kórokozók ellen.

A micéliumra tekinthetünk úgy is, mint biológiai növényvédőszerre, ugyanis a micélium hatékonyan fejti ki hatását más gombákkal a talajban és a növények gyökerei között. Ezáltal csökkenti a kórokozó gombák terjedését, és segít a növények egészségének megőrzésében. Emellett a micélium termel olyan vegyületeket, amelyek gátolják a kórokozók növekedését. Ezek a vegyületek környezetbarát alternatívát jelentenek a vegyszeres növényvédelemmel szemben.
A micélium fontos szerepet játszik a szerves anyagok lebontásában és a komposztálási folyamatban. A micélium segít a komposzt gyorsabb és hatékonyabb lebontásában, ezáltal növelve a tápanyagok hozzáférhetőségét a növények számára. Továbbá a micélium képes a nehézfémek és szennyezőanyagok lebontására is, ami környezetvédelmi szempontból is fontos.

Micélium a talajban

A micélium hálózata a talajban a növények között szállítórendszerként működik. A micélium lehetővé teszi a tápanyagok és a víz hatékony szállítását a növények között, ami különösen fontos a talaj szárazabb régióiban.

A mezőgazdaságban egyre inkább felismerik a micélium szerepét a fenntartható növénytermesztésben. A micéliumot termesztési rendszerekbe lehet bevezetni annak érdekében, hogy elősegítse a talaj egészségének megőrzését, növelje a növények természetes tápanyagfelvételét és csökkentse a vegyszeres növényvédelem szükségességét. A micéliumot például talajfertőtlenítésre, komposztálásra és növényvédőszerek előállítására is használják.
A micélium fontos szerepet játszik a szántóföldi növénytermesztésben a talaj egészségének megőrzésétől kezdve a növények tápanyagfelvételének javításán át a környezetvédelmi szempontokig. A mezőgazdászok és kertészek számára érdemes megfontolni a micélium tudatos hasznosítását a fenntartható és hatékony növénytermesztés elősegítése érdekében. A micélium titka izgalmas terület, és még további kutatás és fejlesztés szükséges annak érdekében, hogy teljességgel kiaknázzuk a benne rejlő mezőgazdasági potenciált.

Szerző:
G. Nagy

Képek:
1. infografika a micélium eddig felismert biológiai folyamatairól
2. gombaszálakkal befehéredett talajszerkezet.

A talajmegóvás művészete: vetésforgó és mulcsozás

Szántóföld Rebecca Vincent Art

Élelmiszertermelésben a szántóföld világszerte rendkívül fontos erőforrás.  Ezt a fajta földet gondosan kell kezelni és fenntartani felelős gazdálkodás mellett. Csak ez a gyakorlat nem vezet a talaj romlásához vagy meddőségéhez.  Hogy a talaj termékeny és tápanyagokban gazdag maradjon hosszú távon a gazdák által alkalmazott technikák közül kettő nélkülözhetetlen.

1. Vetésforgó
A 20. századi mezőgazdaság egyik legnagyobb bukása az volt, amikor a nagyüzemi gazdaságok egyetlen növényre kezdtek összpontosítani az egész gazdaságukban.  Ez a fajta gazdálkodási gyakorlat kimeríti a földben lévő tápanyagokat, és a talaj meddővé válásához vezet, méghozzá rohamos ütemben.
Ez azért következik be, mert bizonyos növényeknek különleges tápanyagokra van szükségük a talajban, amelyek a területen termesztett egyetlen élelmiszertípus ismétlődő ciklusa miatt gyorsan kiürülnek.  Amint ez bekövetkezik, bizonyos kártevők sokkal aktívabbak lesznek ebben a termesztési ciklusban, mivel a kártevők is egy bizonyos típusú élelmiszert élveznek az étrendjükben.
A kártevők túl nagy száma elleni küzdelem érdekében a gazdálkodó kénytelen erősebb növényvédő szereket használni a terményein, ami a talajba kerülő szennyező anyagok miatt még jobban hozzájárul a termőföld degradációjához. 
Ez az ördögi kör könnyen orvosolható, ha a gazdák egy hagyományos és rendkívül hatékony gazdálkodási gyakorlatot, a vetésforgót alkalmazzák.  Ezzel a technikával a gazdák több különböző növényt termesztenek, amelyeket betakarításról betakarításra váltogatnak. 
E technika alkalmazásával a talajban rendszeresen különböző tápanyagok kerülnek a talajba, ami optimalizálja a szántóföldek tápértékét, és mérsékli, sőt megszünteti a káros növényvédő szerek használatát.

2. Mulcsozás
Mivel a szántóföldek nagymértékben függnek a talaj tápanyagértékétől, elengedhetetlen, hogy a betakarítási ciklusban minél több szerves anyagot tartsunk meg.  Ennek egyik nagyszerű megközelítése a mulcs használata.
A mulcs lényegében egy szerves anyag, amelyet a talaj tetejére helyeznek, és amely a talaj védőrétegeként működik. Ez nagymértékben növeli a szántóföld tápanyagmegtartó képességét.
Az 1930-as években az Egyesült Államokban a nagy porviharok idején a szántóföldek felső talaját nagymértékben károsították a szélsőséges szelek.  Kisebb léptékben hasonló eseményt látunk a mai napig a szántóföldeket sújtó kemény szelekkel kapcsolatban, amelyek a tápanyagtartalom elszállítását eredményezik.
A mulcs használata védőgátként hat a külső időjárási körülmények és az alatta fekvő, sérülékeny talaj között.  Ezenkívül a mulcsozás kritikus erőforrás a talaj hőmérsékletének szigetelésében, valamint segít a szántóföldnek a víz megtartásában és az inváziós gyomok elleni küzdelemben, mert nem engedi elegendő napfényhez jutni a gyommagok csíráit. Az évek alatt lebomló mulcs értékes tápanyagokkal látja el a talajt, és javítja annak szerkezetét. Legyen az nagy területű szántó vagy akár egy ház körüli kiskert.

Szerző:
G. Nagy
Kép:
Rebecca Vincent Art