...szantofold.hu
SZAKCIKKEK

 

BOMBABIZTOS ERDŐTELEPÍTÉS

2014. 05. 04.

Azt a tényt, hogy a technológia, nem csak az emberiség legyilkolására alkalmas, sokan osztják, ám sajnos még nem elegen látnak benne fantáziát, vagy üzletet. Jack Walters volt RAF (Royal Air Force) pilóta, többször vett részt gyalogsági aknák levegőből történő telepítésében, mely módszer lényege, hogy a levegőből ledobott aknák befúródnak a földbe, hogy aztán felrobbantsák azokat, akik rálépnek.

Jack kreatív és természetbarát beállítottságával arra gondolt, talán hasznosabban is lehetne alkalmazni ezt a technikát. Mi volna, ha bombák helyett megfelelően előkészített palánták hullanának az égből?

Jack Walters főhadagy, sajnos meghalt a második világháborúban, feltehetően lelőtték a bombázóját, ami ekkor még nem facsemetékkel volt töltve, tehát nem volt lehetősége elgondolása kivitelezésére, igaz,  még nem is volt rá alkalmas technológia, azonban hosszú idő után, végre lehetővé vált a megvalósítása.   Ötletét kidolgozva, ötvözve a modern technikát, a már "bevált" háborús gyakorlattal, már igen komoly erdősítési programokat hajtottak végre. Hawaii nagy erdőtüzei után, ezzel a módszerrel állították helyre a vegetációt, telepítették újra a leégett erdőségeket.

Megvalósult tehát az ötlet: a fa bomba A palántákat megfelelő tápanyagú földdel töltött, biológialag lebomló falú mini konténerbe zárják, amelynek hegyes vége beszúródik a földbe. A konténerben lévő földben a palánta gyökere megerősődik, az időközben lebomló konténer falán áthatolva a természetes talajban növekszik tovább. A másik fajta növényibomba úgy működik mint a "keljfeljancsi". A súlypontja alul van, ezért bármelyik oldalával ér földet, egyenesbe áll.

A módszer egyik nagy előnye a költségtakarékos erdő telepítés, amit nehezen megközelíthető helyeken is el lehet végezni. Ilyenek a meredek hegyoldalak, teherautókkal elérhetetlen fennsíkok, leégett erdőségek és még számtalan terület.
A másik előnye a hatékonyság. Mig a hagymányos, kézzel végzett erdőtelepítésnél napi 1000 fa palánta elültetése kiváló eredménynek számít, addig a bombázós módszerrel, percenként akár 3000, naponta tehát akár  900.000., nem tévedés, kilencszázezer fa palántát képes egy repülőgép naponta a földbe bombázni.

Ezt az eredményt a fa palántákat tartalmazó, mini konténerek szőnyegbombázás szerű leszórásával tudják elérni, amit például a C130-as katonai szállító-bombázók igénybevételével végeznek, de tulajdonképpen bármelyik bombázó repülőgép alkalmas a feladatra.

Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. A legtöbb palánta a földetérés után fejlődésnek indul. Az első telepítések úgy tíz éve kezdődtek és az ültetvények azóta is szépen fejlődnek.


A módszer hatalmas lehetőségeket biztosít a kivágott, letarolt erdőségek újratalapítésre és sztyeppés, de fásításra alkalmas területek beültetésére, a Föld vegetációjának rehabilitására.

forrás: HírAréna - Domján Tibor, illetve Costadelsol
http://www.hirarena.com/derult-egbol-fa-palantak--avagy-bombazzunk-maskent_272

 

 



Szerkesztőségünk levelezéséből

2010. január 30.

Szervusz Sándor!
A Hungária TV-nél dolgozom. Ez egy netes-tv csatorna, a hungariatv.hu honlapon is megtekinthető. Főként a mezőgazdasággal foglalkozó műsorkészítéssel- és szerkesztésével kapcsolatban nagyon sok hasznos magyar technológiai fejlesztéssel ismerkedtem meg, aminek volna helye szaklapodban is. Érdekel-e ez a téma Téged? Van- e lehetőség és ha van, hogyan lehet bekerülni a lapba. Jelenleg a legfontosabb munkám, egy konferencia előkészítés márciusra Gödöllőn, a FAO és némi ENSz háttér bevonásával. Jelentős, Ázsiai, - Úral környéki- és túli - országok érdeklődnek jelentős bio-technológiai és élelmiszer-előállítási rendszerünk irányában, aminek energetikai hátterét  szabadalmilag (is) levédtem,  3R CCR néven. Érdeklődés esetén küldök részleteket. Korábban lapotok neten lehozta a szlovákiában végzett, "Ipoly mentén" szerveződő agrártevékenységünket, aminek van folytatása is, - sajnos eddig csak Szlovákiában, mivel ott nem átallott a nyitrai egyetemi vezetése egy kiserőművet (1,2 MW-os) életre segíteni, amíg nálunk "betegesen" a túl nagyok 50-200 MW teljesítményűket nyomja a "gazdaság"-politika- (maffia). Az általunk javasolt megoldási tervről csatolok bemutató anyagot. Ezzel az a célunk, hogy a korábbi "Hangya"- Szövetkezet hálózatának újra szervezezését energetikai művek hálózatának megteremtésével és üzemi-piaci- garanciáinak biztosításával segítsük megvalósítani.
Barátsággal: Harangi Árpád


Letölthető bemutató anyag a 3R CCR technológiáról: itt.

Részlet Fenyvesi Theresa A fehér vándorsirály, Ómen című könyvéből

Szatíra:

A manipuláció csodái,
az új generáció
Hova jut a mai társadalom, ha
egyre jobban eltávolodik a természettől?


Ezt a kérdést egy átélt történettel szeretném egyértelműbbé tenni – megpróbálom egyszerűen összefoglalni. 2003 nyarán történt, jól emlékszem még arra, hogy ebben az évben 3-4 hónapig nem esett az eső. A mezőgazdaság az aszály miatt ebben az évben elvesztette a termések 80%-át, mivel a bogarak megtámadták a kukoricaszárakat és kiszívták a nedvüket, – ettől azok kidőlten és kiszáradtan a földeken hevertek. De a lényegre térek – épp kaszálni indultam a lovas kocsimmal –, (mivel egy jó ismerősöm felajánlotta a cirokföldjének a külső szélét, ami csak 20-30 centiméterre nőtt meg, ezért hasznavehetetlen volt; én ennek nagyon örültem, mivel az állatoknak nem volt már mit enniük az aszály miatt) amikor felhívott egy régi osztálytársam (23 éves), hogy eljöhet-e hozzám egy jó tanácsért, szerelmi bánat miatt.

– Persze, épp kaszálni indulok, de ha kijössz velem a földekre, akkor addig elmesélheted a bajod!

– ARRA JÁRNAK EMBEREK? MERT ÉN NEM AKAROK ÉGNI A LOVAS KOCSIN.

– Nem, maximum egy-két elveszett szerencsétlen Kóbor Kutya… De majd a hátsó Úton megyünk.

Azt tudni kell, hogy a fiatal hölgy közgazdasági egyetemen tanul, és nem kispályázik, a Parlament a célja. Ez sikerülhet neki, mivel ötös tanuló, jól nevelt, bólogatós, véleménymentes és csinos, szőke fiatal hölgy. A lényeg… Elindulok a mezőkre a hátsó úton, hogy ne kelljen szégyenkeznie a kisasszonynak amiatt, hogy lovas kocsin kaszálni indult velem. Odaérve kifogtam a lovakat, és megkértem, hogy adja le nekem a kaszát. Erre ő kezembe nyújtja a villát! (nem szóltam…)
Csak hallgattam a szerelmi problémáit, hogy a barátja írt neki egy levelet, hogy őt felszínes nőnek tartja… stb. Csendben hallgattam, és elkezdtem kaszálni a kiszáradt cirok szélét. Ekkor megszólalt, és lenézően csodálkozott azon, hogy:

– MIÉRT VÁGOD LE A BÚZÁT? A LÓ SZALMÁT ESZIK, NEM TUDTAD?!

(Hirtelen elállt a lélegzetem… Hmmm. Gazdasági egyetem?! Micsoda értelmes tanárai lehetnek szegénynek.) Választ adtam neki, és megpróbáltam érthetővé tenni félre nevelését:

– Ez cirok, nem búza, és a ló füvet vagy lóherét eszik. De mint láthatod, a fű a lábad alatt teljesen kiégett, azt nem lehet lekaszálni. A szalma pedig nem más, mint…”

De végig se hallgatott és nem hagyta, hogy befejezzem mondandómat, ahelyett – fenn állva a lovas kocsin – leordított, felháborodott tekintettel!!

– AZT HISZED, ÉN EZT NEM TUDOM! ÉS AZT HISZED, NEM TUDOM MIRŐL BESZÉLSZ? KI JÁR EGYETEMRE, ÉN VAGY TE?!!!!

És ekkor elmondta nekem, a mikro- és makrogazdaság definícióját a-tól z-ig. De ha közbeszóltam, hogy valamit megkérdezzek, akkor kezdte elölről, nehogy belezavarodjon! Én csak mérgesen tovább kaszáltam, és néha rémképek képződtek a fejemben, a cirok helyett az ő fejét szeltem… De biztos, hogy a 45 fokos meleg lehetett az oka, és napszúrásban szenvedtem! De a lelkem nem nyugodott le, és meg mertem tőle kérdezni, mit gondol, hogy ott a háta mögött miért dőlt ki a kukoricás?

– BIZTOS KIFÚJTA A SZÉL, MERT NEM ERŐSÍTETTÉK MEG. ANYU IS KIKÖTÖZI A PARADICSOMUNKAT A KARÓHOZ.

– Nem a szél volt a hibás! A szárak rugalmasak, de mivel nem esett az eső, a bogarak kiszívták a nedvüket s nincs természetes tó, mert a Geodézia elfúrta a természetes talajvíz rendszert, földgáz és kőolaj után kutatva; mi megmaradt, a tó az erdőben, oda meg beleereszti a szippantós az ürüléket, ezért kiszáradtak és valójában így egy kis szellő is elég volt, hogy kidőljenek.

– HÁT NEM MEGMONDTAM NEKED! EZEK A HÜLYE ÉS BUTA PARASZTOK VESSENEK MAGUKRA, MIÉRT NEM LOCSOLTAK! AZ Ő BAJUK! (Okos és intelligens választ kaptam.)

Ekkor felnéztem a porból, és őrá tekintettem, ahogy fent a lovas kocsin állt. Ő onnan fentről letekintett rám, és egy pillanatra megszédültem: az aranyhaja csillogott a napfényben e magasságban. És ahogy ismét elkezdte mondani az export és import fogalmát, egy pillanatra el is szégyelltem magam, hogy ő milyen okos, én meg csak egy buta parasztlány vagyok, aki itt, a porban beleszólok!!!! De csak egy pillanatra szédültem meg, mert e válasz után elborult az elmém! És kiabálva megkérdeztem:

– Gondolod, hogy majd a 20 hektáros földet locsolókannával kezdik el öntözni! És honnan hozzák a vizet!? Ja… Nem kell megszólalnod, a 20 milliós öntözőberendezésre gondolsz, aminek havi vízszámlája az egymilliót üti!! Ugye ebben van a KAPITÁL! Ja és még egyet: a barátod, az tudott valamit!”

De valójában ő (a lány) nem tehet róla, hisz ő csak egy „termék”, ebben a félrenevelt kapitalista rendszerben. És ha szerencséje lesz, bejut a Parlamentbe, a gazdasági bizottságba, és ő fogja irányítani az AGRÁRORSZÁGOT, a megfelelő magasságban fénylő hajjal; AHOL NINCSEN KŐOLAJ, SE IPAR, CSAK EGY ÖSSZEDŐLT FÖLD!

(2007. április 23.)

Titok - léalmával sikálva

Kőrösi Imre: Kiss Ernő és a Detonátor-dosszié

Amikor harcolunk a globalizáció ellen, és annak vadhajtásait próbáljuk valamilyen úton-módon nyesegetni, akkor jó részt teljesen eredménytelen küzdelmet folytatunk, mert az igazi ellenfél tulajdonképpen nem ismert.

Magyarországon az utóbbi időkben különböző iparágakban rá kellett jönni, hogy nincs ránk szükség. Hiába volt világhírű a magyar húsipar, konzervipar, cukoripar és sorolhatnám, egyszerűen feleslegessé vált nemcsak az unión belül, hanem mindenütt. Mégis, hogy egyáltalán tisztában legyünk, mi és ki ellen harcolunk, egy olyan példával szemléltetek, amely az elkövetkezendő 50-100 évben bizonyosan a teremtett környezet tönkretételével fejeződik be. Az igazán nagy cégek, például a Conagra a világ szárnyasállat termelésének hatalmas részét ellenőrzi. Ugyanúgy, mint a tőzsdén is a világ legerősebb gabona-fölvásárló- és értékesítő cége a Cargill. Hogy milyen következményekkel jár egy-egy ilyen óriásnak a tevékenysége, azt majd az utódjaink is tapasztalni fogják. A Conagra ugyanis az egész tevékenységét, miután döntő többsége környezetszennyező, áthelyezte a dél-amerikai kontinensre. Nagyon kevesen tudják, de a világon a legritkábban lakott terület, egyelőre Dél-Amerika. A művelt területek nagyságának aránya egyszerűen páratlan.

De miért is telepítette át az összes csirke, pulyka tenyésztését Argentínába, Brazíliába? Mert olcsó ott a munkaerő és nagyon jó az éghajlat. Akkor lehet tovább folytatni az elmélkedést. Miután az éghajlat jó és hatalmas, kiaknázatlan földterület van, amelynek jó részét egyébként most irtják, az amazóniai esőerdőkben, most ott minden olcsó. Ma már ott termelik a szója döntő többségét, amely, mint fehérje, az állattenyésztés legfontosabb alapanyaga a kukoricával együtt, azt lehet mondani, hogy olyan extra-profittal dolgoznak, amilyet soha, semmilyen körülmények között Európában és Amerikában nem lehet elérni. Az Amerikai Egyesült Államokban az úgynevezett húsgyárak, mármint szarvasmarha zárt-rendszerű tartása a génkezelt gabonatermékek hatására is iszonyatosan környezetkárosító. A bűzről nem beszélve, ami több ezer négyzetkilométeren egyszerűen elviselhetetlen. Ugyanis Amerikában van olyan húsgyár, ahol 100 ezer szarvasmarhát hízlalnak és annak az ürüléke, bármilyen zárt rendszerű, oxigén dúsított keverőüzemben tüntetendő el, szinte elviselhetetlen körülményeket teremt. Ugyanis a trágyát, amelyet utána folyékony formában viszik ki a legelőre, amíg föl nem dolgozódik, úgy lehet tekinteni, mint egy szennyező, írd és mondd, egészség- és környezetszennyező valami. Az csak hazugság, hogy ezek a hatalmas keverőüzemek, amelyeket a földbe telepítenek le és a szennyvizet tisztítják, végén ivóvíz tisztaságú vizet adnak újrahasznosításra.

Eddig a hazugság, majd utána jön a haszon.

Úgy döntöttek a nagy cégek, hogy Dél-Amerika az tulajdonképpen még szabad préda az élelmiszer előállításánál. Ráadásul ez a génkezelt kukorica és szója képes a meleg éghajtalon akár kétszer is teremni. Ha most megnézzük, hogy Európában évente több mint 40 milliárd euróval támogatják a paraszti gazdaságot azért, hogy egyáltalán állítson elő még valaki élelmiszert az öreg kontinensen, akkor azt lehet mondani, hogy Európa is sziszifuszi küzdelmet folytat, amely eleve vereségre van ítélve. Hogy később majd valakik az élelmiszerből még mit fognak csinálni, azt nyilvánvaló valami vegyiüzemben hamarabb fogják tudni, mint bármelyik parlamentben. De az tény, hogy a keltetett csirkék döntő többsége, amelyet hoznak át Európába milliós számra, már jó részt hajón kel ki és saját ürülékét eszi, ami miatt a vágás után, amely még szintén a hajón történik, a legfontosabb dolog, hogy szagtalanítsák a húst, nehogy véletlenül valakik fogyasztásra alkalmatlannak minősítsék. És ebben a nagy játékban bizony benne van az is, hogy ott és akkor keletkeztetnek ál-járványokat, szivacsos agykéreg-gyulladást vagy éppenséggel madárinfluenzát, ahogy az érdekeik kívánják. Mert ezek a járványok kizárólag a nagy cégek érdekei szerint robbannak ki, amely úgymond a gazdasági háborúban ma már megengedett eljárás.

A magyarok nem véletlenül nem vihetnek már szárnyast Keletre, mert ide is beküldték a madárinfluenzát és bizony ezek a termékek, amelyek egyébként magyar termékek egy részük az európai piacon, már átcsomagolásuk után már Made-in China, vagy éppen valamelyik dél-amerikai ország termékeiként jelennek meg. De tudomásul kell venni, hogy Európa ma már nemcsak az ipari termelésben nyújt elenyésző teljesítményt, hanem a mezőgazdaság termékeiben is és annak földolgozásában is.

Természetesen mindent titokban lehet tartani egy ideig, de ha valakik ismerik az újkori emberi történelmet, azok tudják, hogy milyenné is fog válni Dél-Amerika, amikor kiirtják az amazóniai erdőket és a hegyoldalakon a fákat. Nézzék meg, pár százezer görög milyen pusztítást végzett a mai Görögországban. Mindenütt csak a fehér sziklák, és ha egy kicsit perzsel a nap, már éget is föl mindent. Sajnálatos módon, a modern ember először mindig a környezetet teszi tönkre, csak ma ez már százszoros lakosság-állomány mellett nyilvánvaló, egészen más eredményt fog hozni. Nem egy kis Görögország lesz letarolva, hanem egész kontinensek. Az erdő-irtás után ugyanis néhány évig jó a termés, mert a pihent talajban van még fölhalmozott energia, de utána következik a műtrágyázás, amely miatt a termésátlagok majd növekedni fognak, de a világ legnagyobb vízbázisa tönkre fog menni egész Amazóniában. Ez természetesen a Conagrát meg a Cargillt, meg ezeket a globalizációs világcégeket egyáltalán nem érdekli, mert egy év alatt nagyobb hasznot hajtanak meg a maguk kasszájába, mint az Európai Unió összes országának állami cégei.

Akkor valószínű, hogy ezek a mamutok nemcsak a szó képletes értelmében csinálnak azt, amit akarnak, mert ráadásul ezek a cégek ezer szállal kötődnek személyileg is az úgynevezett nagy olajcégekhez, meg a bankokhoz. Csak ez egyelőre úgynevezett üzleti titok, amelyet senki hitelt érdemlően nem szabad, hogy bizonyítson. Az élelmiszer előállítása az valóban sorskérdése az emberiségnek, de ha ezt kizárólag a teremtett környezet lerombolásával tudják elérni, akkor ott alapvető probléma van. A minden titokról pedig azt lehet mondani, hogy amit két ember tud, az előbb-utóbb kiszivárog.

Az megint más kérdés, hogy én igazából örülök minden napnak, amelyet sikerül megélnem, hisz annyi titok birtokában vagyok, amely miatt bármelyik pillanatban történhet valami katasztrófa a környékemen.

Például ismerem az úgynevezett Detonátor dossziét és azt is tudom, hogy mi a tartalma, sőt még le is mentettem. A Detonátor egyébként az olajbűnözés és privatizációs bűnözéssel kapcsolatos olyan dosszié, amelyet egyébként a Kiss Ernőék a Nemzeti Nyomozó Iroda akkori főnöke állított össze jobb időkre. Hogy rajtam kívül ki látta ezeket a dossziékat, azt nem tudom, de tudom, hogy egy részeges tábornok sokfelé vitte és mutogatta. Nála volt az aktatáskájában. Volt az többször az ÁPV Rt. épületében és nemcsak a Gyuricza Béla olvasta el, hanem rajta kívül néhányan a nemzetbiztonság ott lévő állományából. Az ÁPV Rt. épületét ugyanis az Orbán-kormány idején közel egy emeletnyi nagyságban a nemzetbiztonsági szakszolgálat használta. Tehát a Detonátor dosszié tulajdonképpen a magyar és a kapcsolódó politikusok, és az alvilág tételes felsorolását tartalmazta.

Hogy ki mennyi pénzt kapott érte az információért, annak különösebb jelentősége nincs, csak azt tudom, hogy Magyarországon a titkok tudói valahogy nagyon gyorsan minden nyom nélkül meghalnak. Közös bennük, hogy rák a kiváltó ok és akármilyen idősek, rendkívül agresszív a lefolyásuk.

A rendszerváltás titokőrzői közül nagy csöndben elhunyt Horváth József, azóta merik szidni az úgynevezett politikai rendőrséget a volt parlamenti képviselők. De a III/III utolsó főnöke Pallagi Ferenc is, az altábornagy úr pillanatok alatt rákbetegségben halt meg és olyan csöndben temették el, hogy egyetlen egy újságcikk sem jelent meg ezzel kapcsolatban. De a Nemzetbiztonsági Hivatal első, MDF által kijelölt vezérigazgatója, Nagy Lajos is oly gyorsan távozott az élők sorából, hogy az szinte megmagyarázhatatlan.

Most, ha felsorolnám azokat a politikusokhoz is csatlakozó, úgynevezett üzletembereket, akiket szintén valamilyen rendkívül agresszív betegség támadott meg minden előzmény nélkül, akkor azt mondom, csak köszönhetek a Teremtőnek, minden napért. Ha most azt hiszik, hogy ez csak Magyarországon van ez így, akkor rendkívüli módon tévednek. Az úgynevezett politikai gyilkosságok, amelyeket Nyugaton és Keleten nagy titokban szoktak tartani, azok szinte mindenütt hasonló módon fejeződnek be. Példának okáért az oroszok a plutónium1 gyorsító vegyületét használják, amelyik akár egy hét alatt olyan rákos, áttételes betegséget okoz, hogy még idő sincs a nyomozás megindítására, már rég eltemették a szerencsétlent.

De a következtetés, amely ebből levonható, az nagyon elgondolkodtató. Ugyanis nézzék meg, milyen gyorsan rák vitte el Kádár Jánost, vagy néhány volt szocialista vezetőt, beleértve Grósz Károlyt. Ő Gödöllőn ideadta nekem az ő iratait, de azzal, hogy a barátja, akit szintén rák vitt el az elmúlt időben ezt nem láthatta. Mégpedig azért, nehogy véletlenül ő is a titkok tudója legyen.

De nagyon érdekes, hogy azok a cionista vezetők, akik tulajdonképpen a magyarság tönkretételében alapvető feladatot láttak el, azok mind ágyban, párnák közt haltak meg. Vajon Marosán György, Péter Gábor, a gyilkos öreg Apró Antal, vagy sorolhatnám az összes hazaárulót, miért nem kapott legalább egy vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy mit tett a hazájával szemben? Nyilvánvaló azért nem, mert az Aprók, az Aczél Györgyök szervezték a rendszerváltást és nevezték ki az úgynevezett ellenzéki kerekasztal gazembereit azért, hogy legyenek, akik a magyar nemzettel szemben politikusként föllépnek.

A nemzet vagyonát azért kellett eltüntetni, hogy ismételten olyan helyzetbe kerüljünk, amikor senkinek nem jut eszébe fellázadni, hanem pusztán személyes életfeltételének biztosításáért küzdjön. Tulajdonképpen még az is baj ebben az átmenetben, hogy még mindig 10 milliónyian vagyunk magyarok, annak ellenére, hogy a '80-as évek demográfiai tanulmányai erre az időpontra már kb. 9 millió magyar belső-magyarországi létszámát tartotta fontosnak. Mert nem megjósolták, hanem kb. úgy vannak ezek a tanulmányok, hogy ha tetszik, ha nem, ennyi lesz.

Tehát a titkok tudóit elteszik láb alól, akik pedig valóban keverték a kártyákat a nemzet rovására, azok a szó szoros értelmében, nagy megbecsülésben haltak meg.

És vajon miért nem szólalnak meg azok a vezető politikusok, akik kizárólag saját szerepüket óhajtják kiemelni, hogy mi is történt az elmúlt években? Én itt vezető politikusként nem a Csurkára meg a Für Lajosra gondolok, hanem az ő gazdáikra. Könnyű ma már szidni a szabadkőműves Antall Józsefet. Csak épp nem tudni, miért. Azt hazudni, hogy ők harcoltak az Antallal. Az ismételt történelemhamisítás pontosan azért, nehogy véletlenül valami ki is derüljön ebből a szörnyű előre kitervelt hazaárulásból.

És sajnos, amit el kell mondani, az még ennél is súlyosabb. Bár szemléletében a tanácsköztársaságot szoktuk a mai rendszerhez legközelebbinek mondani, de az bizony csak néhány hónapig volt uralmon. Ezek a hazaárulók, a szocialistának, meg nem tudom minek nevezett politikusok viszont már több évtizede itt garázdálkodnak és a hatását ma már szinte senki nem ismeri. A politikusok azért nem ismerik, mert azt sem tudják, miről döntenek a parlamentben. Nem szabad ma arról beszélni, hogy évenként Magyarországról kb. 1200 milliárd forintot lopnak el, a kereskedelmi bankokon keresztül, a Nemzeti Bank segítségével a bankvilág urai.

Rendkívül egyszerű, látszólag törvényes keretek között teszik ezt, holott olyan ország, mint a miénk, amely nemhogy pozitív kamatot adna a pénzre, hanem kezelési költséggel csökkenti az elhelyezett pénzt, sehol a világon nem található. A magyar parlamenti képviselők döntő többsége azt sem tudja, hogy az úgynevezett Pénzintézeti Törvény, amelyet az MDF-kormány idején hoztak meg, az nem kétharmados. Ezt a törvényt egyébként erőszakoltan Botos Katalin tárca nélküli miniszter és Szabó Iván, a Gazdasági Bizottság akkori elnöke, későbbi ipari miniszter, majd pénzügyminiszter erőltette át, még 1991-ben. Fogalmunk sem volt, hogy milyen hatást fog ez később kiváltani, de azt senki nem tételezte fel, hogy Magyarországon egy banki átutalás ma akár százszor annyiba kerül, mint Amerikában, vagy Franciaországban.

De arról sincs a magyar parlamenti képviselőknek halvány fogalmuk sem, hogy a saját, évenként megszavazott költségvetésük egyáltalán mit tartalmaz. Jó, hogy az első sorban mindjárt azt rögzítik, hogy a kamatokra 1100 milliárd forintot ki kell fizetni. Ez mellesleg több mint az uniós támogatás évenként. A hármas paragrafus az meg azt tartalmazza, most már évtizedek óta a költségvetésben, hogy a költségvetés hiányát a pénzügyminiszter finanszírozza, illetve ő a felelős a hiány finanszírozásáért. Ez annyit jelent, hogy egyedül ő mondja meg, mennyi kötvényt bocsátunk ki, illetve ennek megfelelően mennyi hitelt veszünk fel a nemzetközi pénzpiacokon.

Általában a magyar költségvetés bevételi oldala az utóbbi oldala 1000 milliárd forinttal kevesebb, mint a kiadásé. Csakhogy a magyar költségvetés az mindig túl van finanszírozva a hiányoldalról, hogy maradjon a pénzügyi elitnek spekulációra pénze, akár több százmilliárd összegben is. Ugyanis a pénzügyminiszter a kötvénykibocsátást pontosan a banki igények szerint szabályozza meg és egyáltalán nem a szükséglet szerint. Ezáltal a maradék, mondjuk 4-5 milliárd forint hitelt beteszik a Nemzeti Bankba.

Aztán a világon még nincs olyan Nemzeti Bank, mint a magyar, amelynek szintén a költségvetési törvény szerint az esetleges veszteségeit, vagy veszteségét a magyar költségvetés pótolja. A Nemzeti Bankot veszteségessé kihozni, az több mint hazaárulás, ugyanis a pénzt, aki kézben tartja és ennek ellenére veszteséges, az vagy nem ért hozzá, vagy pedig a legaljasabb tolvaj csapat, amit valaha megismerhettünk. Ugyanis a Nemzeti Banknak kellene megfékezni, vagy javaslata szerint megregulázni a kereskedelmi bankokat.

Miért van az, hogy nálunk naponta változnak százalékpontokkal az értékek? Azért, mert a túlfinanszírozott hitelfelvételt spekulációra használja a magyar politikusi és gazdasági tolvajok gyülekezete.

Ami ebben a megdöbbentő, az az, hogy egyik oldalon sem ismerik ám ezeket a tényeket a parlamenti képviselők, ugyanis nem olvassák el még az alapvető költségvetési törvény rendelkezéseit sem. Aztán ahogy a Conagra kiirtja az esőerdőt, úgy Magyarországon a pénzügyi rendszer kiirtja a gazdaság alapjait, oly módon, hogy az egyszerűen helyreállíthatatlan. Nem a mezőgazdasági termelés helyreállíthatatlan, hanem a gazdasági alapokat teszi tönkre a drágán fölvett hitel, valamint az ok nélkül a magyar gazdaságból kiszipolyozott több ezermilliárd forint évenként, de olyan hatással, hogy az évtizedekig bizonyosan nem rendezhető. Ha ugyanis egy országnak nincs adópolitikája, pénzügypolitikája, gazdaságpolitikája, energiapolitikája, kultúrpolitikáról és honvédelmi politikáról már nem is beszélve, akkor csak egy kérdés vetődik fel: miért van parlamentje, miért van kormánya?

Az alapvető nemzeti érdekeket ugyanis, ha már parlamentáris demokráciának nevezünk valamit, nem árva lányokra kell bízni, hanem felelős politikusokra. Azok pedig Magyarországon, egyik oldalon sem teremtek meg, legföljebb azt hazudják, hogy ők tennének valamit a hazáért, ha ők lennének kormányon. Közben pedig a folyamatok egyértelműen azt mutatják, hogy azok a gyarmatosított országok, mint például Magyarország, ma már valóban térkép szerint szerepelnek csak a pénzügyi befektetők asztalain.

Nálunk mindenből minden van, csak épp egyetlen egy nem terem az utóbbi évtizedekben: hazáját szerető, felelős politikus, akit semmilyen titkosszolgálat nem használ, erkölcsileg, anyagilag nem zsarolható és nem kizárólag saját haszna szerint cselekszik. Ha viszont a tatárjárást említjük, akkor ott legalább volt egy Árpád-házi király, aki felelősséggel érzett a nemzete sorsa iránt és megvédte a magyar érdekeket. Most pedig a vezető politikusok azon törik a fejüket, hogy mennyi pénzt kapnak azért, hogy több millió kínait telepítsenek be ide, amelynek kezdete az, hogy jövő márciustól, sajnos Magyarországra vízummentesen jöhetnek a Távol-Keletről. Egész Nyugat-Európa legnagyobb problémája az, hogy a betelepült afrikaiak és ázsiaiak más kultúrát képviselnek, és nem tudnak együtt élni az őslakosokkal. Ez Magyarországon számarányaiban pár évtizeden belül lényegesen súlyosabb probléma lesz, mert bizonyosan, ha a folyamatokon nem sikerül változtatni, az elkövetkezendő húsz év alatt a magyarság kisebbségbe kerül Belső-Magyarországon.

Tulajdonképpen csak fokozza a bajt, hogy a tulajdonjogban az alapvető értékek birtoklásában már jelenleg is törpeminoritásban vagyunk az úgynevezett befektetőkkel szemben. És ezek a befektetők bizony nálunk is itt vannak, a nagy olajcégek, a bankok, a Conagra, a Cargill vagy éppenséggel a génkezelt gabonák rendszergazdája, a Pioneer. Bizony ők mondják már meg, hogy Magyarországon mi teremjen, milyen mennyiségben és minőségben és mennyiért keljen el. És úgy bolondítják a magyarokat, ahogy akarják.

A léalma problémája az bizony azé az Agranáé, aki a magyar cukor-iparba betört másfél évtizeddel ezelőtt. Ma már ugyanő vásárolja fel a lengyel almát, ugyanúgy, mint a magyart. És amikor évekkel ezelőtt ezt jeleztük, akkor minden politikus azt mondta, hogy ez nem igaz. Lehet háborúzni, lokálisan is, de a politikusok az okai annak, hogy ez a helyzet előállt.

A magyar parlamentnek minden adatot, még országgyűlési képviselőként a rendelkezésre bocsátottam, személyesen, de úgy látszik, hogy sem akkor, sem most, ugyanúgy nem érdekelte őket a tény, mint az olajbűnözés 1990-91-ben, amelynek motorja a magyar állam, jelesül a Mol elődje, a magyar tartalékgazdálkodás, valamint a magyar honvédségi kerozin-készletek voltak.

Ez már akkor is titok volt, mert bármit vetettünk fel, vagy éppen személyesen bármilyen előterjesztést tettem a parlamentben, soha senki nem reagált rá.

A következmény ma ismert, egy kifosztott és tudatában is letompult ország! Mi magyarok hajlandóak voltunk elhinni, hogy elegendő négyévenként választani, a politikusok pedig tudják a dolgukat.

Mint a gyakorlatból tudjuk, ez egyáltalán nem így van. A „magyar” politikusok szolgának születtek, s azok is maradnak. Idegen érdekek szolgálói.


(Magyar Világ, 2008.09.06.)

Zöldenergia, Biodízel

Épül a Zöldolaj visontai üzeme

2007. május 18-án Hartmann Péter, a Zöldolaj BB Zrt. elnöke bejelentette: ősztől már termel visontai üzemük, ahol a jövőben évente 120.000 tonna olajos magot dolgoznak fel, amelyből 39.000 tonna technikai növényi olajat lehet előállítani.

Háttér
A növekvő olajárak, energiafüggőség, környezetszennyezés egyre égetőbb problémáira az Európai Unió válasza a megújuló energiák bevezetése, elterjesztése. A stratégia központi eleme a bioüzemanyagok (bioethanol, biodízel) minél nagyobb arányú bekeverése a hagyományos üzemanyagokba.

Egy uniós jogszabály értelmében 2010-ben Európa valamennyi benzinkútjánál csak olyan dízel üzemanyagot tankolhatunk, amely legalább 5,75 %-os arányban tartalmaz biokomponenseket.

Magyarország vállalta, hogy 2008-ra, vagyis alig több mint  fél év múlva, eléri a 4,75%-os bekeverési arányt. A szabályozás az ennél kisebb arányú biokomponensű üzemanyagot 10%-kal magasabb jövedéki adóteherrel fogja súlytani.

A biodízel
A biodízel olyan, növényi eredetű üzemanyag, amely alapját olajos magvak – főként repce, de akár napraforgó – szolgáltatják, és hagyományos dízel üzemanyaghoz adalékolható.

Európában a repce vetésterülete rohamosan nőtt az utóbbi években, és az elkövetkező években további növekedés várható.
A világ vezető biodízel nagyhatalma Németország, ahol tavaly csaknem 3,5 millió tonna biodízelt állítottak elő, a 2000-ben előállított 200,000 tonnával és a 1998-ban előállított 50,000 tonnával szemben.

A repcetermelésre való átállás a magyar mezőgazdaság szereplőinek is hosszútávú, biztos megélhetést jelenthet. Nem igényel különösebb beruházást, hiszen a gabona termesztésére alkalmas gépek alapvetően használhatók a repce termesztéséhez is. A növény a hűvös, csapadékos területeket kedveli leginkább,
itt átlagosan 2,8 – 3,8 t/ha-os hozam érhető el. A költség-hatékony termelés kb. 50 ha –nál kezdődik.

A Zöldolaj

A Zöldolaj BB Zrt. egy olyan vállalkozás, amely biodízel alapanyagául szolgáló  repceolajat állit elő. A társaság tulajdonosa az MFB tulajdonú Befektetői és Beszállítói Zrt is.
A részvénytársaság Visontán, a Mátrai Erőműtől földhasználati szerződés keretében átvett, 2.5 hektáros területen lévő üzemében végzi majd tevékenységét.

A növényi olaj előállításához szükséges nyersanyagot a legnagyobb magyar integrátorokkal megkötött, többéves szállítási szerződések biztosítják, valamint komolyabb mennyiségű repcemagot hoznak be Szlovák termelőktől.

A préselési eljárás során keletkező növényi olajat szintén már megkötött, hosszú távú szerződés keretében értékesíti a társaság.

A biodízel gyártás mellékterméke, az úgynevezett repcepogácsa, ami magas fűtőértéke miatt kiváló tüzelőanyag (eredete alapján biomassza, azaz nulla a  CO2 kibocsátása, azaz zéró kibocsátású). A Mátrai Erőmű Zrt-vel kötött hosszútávú szerződésük alapján a repcepogácsát az erőmű felvásárolja, és zöldáram előállítására használja fel.

A Zöldolaj BB Zrt. 2007. őszétől kezdi meg a termelését.
Az üzem ekkortól teljes kapacitással évente 39.000 tonna technikai növényi olajat képes előállítani, azaz 120.000 tonna olajos magot dolgoz fel évente.
Mivel Magyarország – földrajzi adottságainál fogva – hosszú távon akár bioüzemanyag exportőr is lehet, terméküket az EU szabványt meghaladó minőségben állítják elő.

Már most előkészítették azokat a szakmai terveket, amelyek alapján kiegészítő technikai eljárással még több mag, s így értelemszerűen több technikai növényolaj előállítására lesz lehetőség, a jelenleginél is gazdaságosabb módon.

Zöldolaj BB Zrt – a MOL-csoport hosszú távú partnere
A környezettudatos gondolkodásmód és a bioüzemanyagok elterjedése, egyre nagyobb mennyiségű és egyben kiváló minőségű biogázolaj alapanyag (repceolaj) előállítását igényli.  A régióban minőségi vezető szerepet betöltő MOL-nak alapvető érdeke, hogy a szükséges alapanyag-mennyiséget alapvetően helyi forrásokból, gazdaságos és egyben világszínvonalú gyártókapacitások bevonásával biztosítsa. A MOL-csoport eddig is kezdeményező szerepet vállalt az üzemanyagok minőségének – a környezet szempontjait is figyelembe vevő - fejlesztésében, s e téren továbbra is Európa élvonalában kíván maradni.

A Zöldolaj BB Zrt, mint a MOL-csoport legnagyobb repceolaj beszállítója, kiemelkedően magas műszaki színvonalú, mérnökileg magasan integrált beruházása révén a hazai bioalapanyag gyártás megkerülhetetlen szereplőjévé vált.

A két vállalat között szerződésben rögzített partnerkapcsolat biztosítja a Zöldolaj folyamatos működését, és egyben megteremti a MOL biodízelgyártó tevékenységének biztonságos alapanyag-ellátását is.

2007. május 18.

Megújuló energetikai telepek hálózata az Ipoly mentén?


Harangi Árpád a GeoMed bátori energia parcelláján
Míg a világsajtó egyre-másra nyersanyagválsággal, a nagy szomszédos baráti nép meg a kőolaj- és gázcsapok elzárásával fenyeget, a tudósok pedig igyekeznek felülmúlni egymást a kőolaj- és földgázkészlet végleges kiapadása időpontjának meghatározásában, addig az Ipoly – a helyiek szerint „a Zipó” – csendes völgyében vállalkozók, szakértők és gazdák egy kis csoportja, számunkra eddig ismeretlen, növény alapú energiatermelés meghonosítására adta a fejét. Bár az ismeretlen kifejezés csak annyira helytálló, amennyire egzotikus növény a krumpli vagy a kukorica; a szóban forgó energifű és topinambur. Az ajánlott energetikai fűféle a Kárpát-medence őshonos növénye. A másik, a magyar népnyelven csicsókának neveztt gumós napraforgók családjába tartozó zöldségféle őshazája pedig, a szilázskukoricához hasonlóan, az amerikai kontinens.
Kérdezhetik; milyen összefüggés van ezen egyszerűnek is mondható, étkezési és takarmányozási szempontból is igen értékes édesburgonyának vagy gumós napraforgónak is nevezett növény, a fűfélék, vagy a szilázsolt kukorica és Földünk nyersanyagválsága között?
Elárulom: a világ vezető gazdasági nagyhatalmai euró- és dollármilliárdokat költenek a biológiai eredetű megújuló energiaforrások, ezen belül is a biogáz, a biohidrogén, a bioetanol és a biodízel előállításának kutatására. Merthogy a jövő erről szól. A svédországi Göteborg mellett például potom 120 milliárd szlovák koronának (850 MdFt megfelelő öszszegből építik a világ legnagyobb biogázüzemét. Ebben percenként 1600 köbméter gázt állítanak majd elő.
Sok helyen készítik a terepet. Sok helyen csak beszélnek az új lehetőségekről.
Az Ipoly menti energiatelep és ültetvény hálózat ötletét a GeoMed Társaság vezetése vetette fel. Nem a spanyol viasz újrafelfedezéséről van szó – bár Spanyolország kétségkívül képben van. Harangi Árpád úr az Ipoly mindkettő, határmenti partján szervezte a bio-energetikai telepehelyek és termőterületek beindítását. Több helyen, töb száz hektárt vontak energetikai művelés alá. A terület és az érdekeltek köre folymatosan bővül.
„Amikor a mezőgazdaság fejlesztését tűzzük ki célul, elsősorban a helyi viszonyokat kell figyelembe vennünk – vezet be a társaság elnöke a témába. – Az Ipoly mentén például nem „az egyedül járható út a nagytáblás művelési rendszer“. Ide kisebb parcellák is elegek. Ezeknek viszont jól szervezettnek kell lenniük. Nem beszélve arról, hogy a folyó évente nagy területen kilép a medréből, s ezt bizonyos növényfajták nem jól viselik. A csicsóka viszont éppen az a növény, amely elviseli a mínusz 20-25 fokos fagyot, az árvizet, s bár nagyon igénytelen, hasznosításának lehetősége igen sokrétű. Elsősorban az élelmiszer- és gyógyszeripar tudja feldolgozni, de mezőgazdasági takarmányként sem utolsó. A tavaszi vetést már júniusban lehet kaszálni. A zölden kétszer is kaszálható szár minőségében, tápértékében vetekszik a lucernával. A tenyészidő hosszú.
Az energiafűként ajánlott növény pedig a még kevsbé jó talajokon, szikeken, és dombvidéken is hasznot hoz. Kiválló, mély, kiszorító gyökérzete gyommentesítőként is szolgálhat az elhagyott, műveletlen területeken. A csicsóka nyárelején és végén levágott szára november végére ismét 3-4 méter magasra nőhet, s a friss zöldtakarmány mellet, ezt a szárat lehet felhasználni biogáz-alapanyagként is. A csicsóka szárának hőértéke magasabb, mint a szalmáé vagy a szudánfűként is ismert energiafűé, a fa után a legjobb fűtőértéket adja, s pelletírozva vagy brikettírozva tüzelőként is hasznosítható.
Mindent egybevetve tehát a csicsóka- és energiafű föld alatti és feletti része is száz százalékban hasznosítható, s az egy hektáron termelt szárazanyagból körülbelül négyezer köbméter biogáz állítható elő.”
A gazdát ennél talán jobban érdekli a koronában kifejezett „hektárhozam”, ezért számszerűsítjük ezt a kérdést is: ötventonnás hozamnál – a szárat is értékesítve – egy hektárról csaknem 400 ezer korona (3 millió Ft) „takarítható be”! Ugyanilyen fontos, hogy a termelési költségek hogyan alakulnak: ez nem éri el az árbevétel 50%-át, de még ennél is lényegesebb az a jövedelmgarancia, amit a kellően megszervezett és működtetett speciális érdekeltség biztosít a termelőnek, gyártónak, feldolgozónak is.
„Olyan fellendülést hozhat ez a völgybe, amit itt, ma még, sokan el sem tudnak képzelni! Pedig világszerte ezer, sőt helyi korábbi példák tucatjai igazolják szándékunk helyességét!“ – nyugtázza a világot látott fejlesztő.
Hogyan?
GeoMed Termelési Operációs Program (G.TOP technnológia), ahogy még nem ismerjük
A szilázskukorica, a mezőgazdasági hulladékok, hígtrágya mellett a csicsóka a legértékesebb biogáz-alapanyag, mondják a németek, s termesztenek is csicsókát több ezer hektáron, mégpedig Meklenburg tartományban. Hasonlóképp járnak el a franciák is, akik a Loire völgyében termesztik komoly erőbedobással ezt a nálunk méltatlanul elhanyagolt növényt.
Feldolgozási technológia terén a németek és az osztrákok járnak élen, akik valószínűleg szintén rájöttek, hogy a biogáz előbb-utóbb függetlenné teszi őket a nyersanyagpiac szeszélyeitől.
Harangi Árpádtól tudom meg e fontos ügy folytatását, nevezetesen, hogy néhány vállalkozó szellem megalapította a GoeMed Föderációt, melynek célja egy speciális érdekeltségű rész-tulajdonosi körben működő energiát termelő és értékesítő szövetség létrehozása – spanyol- magyar mintára.
„Az önkormányzatokat szólítottuk meg – mondja a Föderáció elnöke –, mivel a biogáz felhasználása során a települések lakossága a legfontosabb szegmens. Ha két-három község megépít egy kisebb erőművet, feldolgozóüzemet, azzal képesek lesznek annyi energiát előállítani, mellyel kielégíthetik a helyi igényeket. Mivel jelentős hőtermelés is van, nagyobb hőhasznosító üzemek építése is szóba jöhet. E másodlagos felhasználási terület az említett speciális rész-tulajdonosi alapon külön megér egy misét. Hogy miért?
Magyarországon az 1896-ban létrehívott Hangya Szövetkezet állhat példaként. Ez a rendszer annyira megerősödött, hogy csak a Rákosi-féle politikai felszámolás bírta eltörölni, a korábban Kárpát-medence szerte előretörő szervezetet a magyar gazdasági életből. Ehhez hasonlatos alapon, 1956-ban Spanyolországban öt ember alapított ilyen társulást – ez ma több mint hatvanezer tagot számlál. Mintegy hetven üzemmel rendelkeznek, saját kórházuk, egyetemi rangú felsőoktatási intézményük, biztosítójuk van, bankjukat a világ első száz pénzintézete között szokás említeni. Az alapelv, hogy minden társult tagnak csak egy részvénye lehet, ez nem hozható szabad forgalomba, s kilépés esetén csakis a szövetségnek ajánlható fel. ĺgy a társulás nem válhat a multik, a vadprivatizőrök vagy a konkurencia martalékává; ugyanakkor szavatolva van a többletérték helyi szinten történő leosztása, hasznosítása is.
A leírtak természetesen jócskán „feldobnák” az Ipoly mentén ugyancsak alulbecsült föld és a még olcsóbb munkaerő értékét, s ez sokaknak nem lenne ínyére. Az energetikai célú növénykultúrák termesztése ugyanakkor „felső-politikai“ akaratot is feltételez, mivel e növények egyelőre „nem eléggé hivatalosak“ tájainkon. Ha ez az akadály is elgördülne, lehet, hogy néhány éven belül jobb idők köszöntenének az országnak erre az elfeledett szegletére. A két főszervezőnek ez a szándéka. Szabad csatlakozni.......!


Szlovákgyarmat-Ipolybalog 2006-11-11 Megjelent a szlovákiai KÜRTÖS és ÚJ SZÓ újságban
Gonda Tibor - Gyurkovics Margit - Harangi Árpád – /a GeoMed C.A vezetői/

Harangi Árpád - magamról:
A GeoMed Civic Association vezetőjeként több éve foglalkozom mezőgazdasági haszonnövények termeltetésével. Korábban, Magyarországon Bajától Gyöngyösig húzódó területeken hat gápállomás munkáját koordináltam, amely géppark több ezer hektár földterület teljeskörű mezőgazdasági földmunkáit látta el. Az eszközállomány 1,5 Mrd Ft, az éves pénzügyi forgalom a 100 millió Ft-os nagyságrendet meghaladta.

A GeoMed Civic Association szervezetről:
A szervezetet 2005 őszén jegyezték be szlovákiában. Létrehozásával a legújabb mezőgazdasági és kommunális hulladék-megsemmisítési-, visszahasznosítási-, és energia-alapanyagtermelési technológiákat kívánjuk bevezetni.
A GeoMed Társulás jelen kiadványában az energetikai és logisztikai elvárásoknak legmegfelelőbb növénykultúra kiválasztására és termelésére kívánja ráirányítani a figyelmet. A kellő referenciára, szakmai tapasztalatokra és eredményekre alapozott megújuló energiaforrást és hasznosítását egy speciálisan integrált klaszter rendszeben ajánljuk biztosítani. Az alapanyagbiztonság a feldolgozás- és az elosztás/értékesítés viszont-garanciája.
BIO-ENERGETIKA A SZÁMOK TÜKRÉBEN
'Mindenek előtt' lássunk pár energetikai információt, amelyek számításaink alapját adják:

- 1 tonna jó minőségű növényi alapanyagból 400-450 köbméter biogáz képződik megfelelő fermentációs eljárásban
- 1 köbméter biogáz 6 KW (23MJ) energia előállítását teszi lehetővé kellő gázmotor-generátor alkalmazásával, melynek során 50% villamosenergia, esetünkben 3 KW, és ugyanennyi hőenergia keletkezik
- 1 kg közepes minőségű biomassza alapanyagból kb. 1,2 KW villamosenergia és ugyanennyi hőenergia állítható elő fermentálás, gáz-generátor alkalmazásával.
- 750 KWh névleges teljesítményű gáz-motoros generátort éves szinten 10.000 tonna szilás-kukorica vagy azzal egyenértékű alapanyag és abból fermentált 4 millió köbméter biogáz biztosít táplálásként
- A biogáz átlagosan kétharmad arányban tartalmaz metánt, az egyharmad jellemzően CO2, pár % többnyire egyéb gáz és kénhidrogén, amitől igen kellemetlen szag de csekélyebb robbanásveszály is jellemzi, a tiszta földgázhoz képest. Mindebből adódóan energiatartalma is 2/3-a a földgázénak
- 1 ha területről előállított bio-metan-üzemanyaggal egy átlagos gázhajtású autó kétszer megkerülheti a földet
- Csicsóka (topinambur) termelésekor átlagos földterületen hektáronként 80-90 tonna biomassza alapanyag állítható elő évente. (= ez a háromszor levágott szár és a betak. gumómennyiségből ered, amely 36.000 köbméter biogázt /23.760 köbméter földgázértékű gázt/ vagy 216000 KWh azaz 216 MWh energiát ad, ami kb 25 KWh névleges teljesítményű kombinált (fűtés-melegvíz-főzés) energiaellátást jelent. Ez egy átlagos háztartás folyamatos és teljes energiaigényét fedezi az év során.

- Magyarországon 1.000.000 ha területet kell a mezőgazdasági termelési alapból kivonni. Szélsőséges eset, de amennyiben ezen a területen topinamburt termelnénk 5.000.000 háztartásnak oldanánk meg a teljes energia igényét. Ez a lakosság közel egészét kiszolgálással és nem kiszolgáltatottként érintené a legbiztonságosabb energia-ellátás hátterének megteremtésével.

- Az éves hazai hőenergia-felhasználásnak 60-70%-a jut a lakosságra. Az éves energia-igény 1040 PJ köröli hazánkban. Éves szinten 60 Mrd Ft-ot kültönk lakossági szinten energiára. Ez az éves lakossági jövedelmre vetítve is jelentős érték, átlagosan 10.%.

Mi a teendő...Miért és hogyan...:


Elsődleges célunk a bio-energetikában rejlő lehetőségek konkrétabb és kölcsönös kiaknázása, amely:
- az alapanyag biztonság
- a feldolgozási- hasznosítási metodika, vagyis az áram- és hőtermelésből eredő bevétel, valamint
- a végtermék lehető legmagasabb értékű hasznosításával, ill. újrahasznosításával
valósulhat meg együttműködésünk keretében.

Az általunk eddig elvégzett munka elsősorban az alapanyag-ellátás és a végtermék-viszzahasznosítására koncentrálódott. A közbülső, szintén fontos szegmens – a feldolgozás – területén a világszinvonalat képviselő, kellő referenciahátteret bíró német hátterű technológia mellett tettük le voksunkat.
Ahogy megbeszéltük, küldöm a pontokba szedett ismertető kivonatos anyagot.

1. Az alapanyag biztonsága

Kidolgoztunk egy folyamatos zártrendszerú alapanyag előállítási szisztémát, amit a legnagyobb hatékonyságú szántóföldi növény – csicsóka – termesztésével egészítünk ki.
Egyik termelési módszer sem új önmagában. Csira-takarmány előállításról szóló anyagunkat csatolom (l:hidrokultúra: 1.sz mellékletben) A mi eljárásunk újdonsága abban áll, hogy megváltoztatott termesztési- és végfelhasználási módszert alkalmazunk. Ennek együttes hatása kettő területen is rendkívűl jelentős:
a.) Folymatos gázképzés mellett nem kell óriás méretű gáztározót építeni, ezáltal alacsonyabbak, „emberközelibbek” berendezések a beruházási és fennatrtási költségek is.
b.) Abban az időszakban, - közel 110-120 nap - amikor a hagyományos szántóföldi növények dömpingáron kaphatók, a csíratelepeinken olyan alapanyagot termelhetünk nagy biztonság és preciz paraméterezhetőséggel, amely árucikk kilónként tübbszörös eredményt hoz a kűlterjes növénykultúrához kápest.

2. Feldolgozás, technológiája
Csatolom az általunk javasolt ARCHEA anyagokat. (2.sz melléklet) Érdemes leellenőrizni, össszevetnei adataikat másokéval. A biogáz-erőmű technológiát úgy érdemes átgondolni, mint a ruhaszabászatot. Több helyről jöhetnek a részek. Arra mindenesetre érdemes figyelni, hogy az üzemi biztonság garanciái kellően megalapozott technikai bázisn álljanak. A németek 25-30 éves hátterük van, ha elromlana egy alkatrész a későbbiekben, nem mindegy, hogy teljes csere kell, mert nincs hasonló csereszabatos alkatrész, vagy csak részbeni felújítás is elég, hiszen a fő-elemek ára nem fog csükkenni. Igaz viszonylag csekély a meghibásodás esélye.

3.Végtermék
Olyan szisztémát dolgoztunk ki amely a CO2, a hulladékhő- és másodlagos áram felhasználásán nyugszik. Az eredmény az, hogy nagy mennyiségű CO2-t kötünk meg, ami normál üzem esetében napi több tonna, ez nagy CO2-kvóta bevételt eredményezhet. Képesek vagyunk a teljes vég- és melléktermékek űjrahasznosítására, aminek a helyi sajátosságok, igények szabnak csak határt, ha mást nem tökéletes humuszt adunk visza Földünknek.

1. sz. melléklet


„MAGVAS“ KÖVETKEZMÉNYEK és KÖVETKEZTETÉSEK


A folyamat eredményeként egy teljesen különleges terméket kapunk, mivel a magvak, amelyeket minden kiegészítő és segédanyag nélkül helyeztünk el a kádakban, gyökereikkel összefonódnak és egy sűrű szőnyeget képeznek. Ez a jelenség megkönnyíti a szilázs alapanyag mozgatását és kezelését.

1. A hidrokulturás zöld-szilázs-alapanyagtermelési rendszer előnyei

1.1. A termelés folyamatos, ami egyenletes szilázsfelhasználást biztosít

A mindenkori éghajlattól, időjárástól függetlenül a termelőnek /állattartó gazdának/ mindig ugyanaz a jellegű zöld-szilázs-alapanyag áll a rendelkezésére, úgy a forró és száraz nyári napokon, mint a hideg téli napokon. Elérhető tehát az, hogy a friss zöld-szilázs-alapanyag utáni igény az év minden napján kielégítésre kerüljön.

1.2. Nagymértékű a vízmegtakarítás

Mint említettük, csupán két liter vízre van szükség egy kg. zöld-szilázs-alapanyag előállításához. Ez a szám eltörpül, ha összehasonlítjuk a lucerna termesztésénél szükséges öntözővíz mennyiségével (400 l/kg megtermelt lucerna).

1.3. Termőfelület, talaj szabadul fel

Egy négyzetméter felületen naponta 20 kg hidrokulturás zöld-szilázs-alapanyag termelhető meg (20 kg/nap*m2).

Ílymódon egy, a hidrokulturás zöld-szilázs-alapanyag termelésére lekötött 50 m2-es területen ugyanannyi szilázs nyerhető éves szinten, mint lucerna esetében 6 hektáron.

A lényeg tehát, hogy öt-tíz mezőgazdálkodásra képes család összefogva, a lakhelyének közvetlen környzetében energia-szolgáltatójává válhat települése számára. Mindezt tisztességes jövedelmi viszonyok mellett, a folymatosan bővülő energia-igények piacára az ajánlott 'klaszter' /logisztikai/ rendszerben termelve teszi.

A LÉGI PERMETEZÉS VÉDELMÉBEN

Tisztelt Gyártók, Lapszerkesztők, Forgalmazók!

Az önjáró permetezőgépekkel, illetve az azokkal kapcsolatos tájékoztatások légi művelést lejárató felhangjával kapcsolatban szeretnék reagálni.
 
Véleményem szerint ezek a szerkezetek soha nem fogják tudni kiváltani a légi munkavégzést pontosan azok miatt a korlátok miatt, amelyek alapvetően a talajon mozgó szerkezetek mozgásszabadságát korlátozzák.

Egyenetlen, felázott talajon, nagyobb hajlásszögű lejtőkön ezek a szerkezetek egyszerűen nem tudnak dolgozni, nem is beszélve arról, mekkora taposási kárt okoznak egyrészt ezek miatt, másrészt akkor, amikor nem tudnak a művelendő kultúrából kijönni a forduló végrehajtásához. Becslések szerint az így okozott kár 5-10 % között van (lásd a mellékelt képeket), ami jócskán fedezné a légi munkavégzés "többlet" költségét, és itt még nem vettem figyelembe a földi gép jóval nagyobb (minimálisan 3-4- szeres) mennyiségű vízfelhasználását, ami egyébként nem minden kezelés esetén indokolt és komoly időveszteséget okoz az e miatt jelentkező jelentős töltési idő szükséglet (1 munkaórára átlagosan 1,5 óra töltési idő) miatt.

Az FVM statisztikái azt mutatják, hogy a légi növényvédelmi tevékenységek során elsodródásból eredően felmerült kártérítési ügyek 1 százalékát (2005 évben 124 esetből 4, a kezelt területek egyharmadának légi kezelése mellett) sem teszik ki a földi hasonló műveléssel kapcsolatosan bekövetkezett káreseményeknek. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ezek a repülőgépes káresemények is alapvetően a munkáltatóknak az elhelyezkedésre és a szomszédos kultúrákra vonatkozó nem kielégítő pontosságú tájékoztatásából erednek. Tehát felelőtlenség azt sugallni, hogy a földi növényvédelmi tevékenységek lebonyolítása során nem keletkezhet elsodródás, és ez csak a légi munkavégzésnél fordulhat elő.

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a fenti - világviszonylatban is nagyon jó - statisztikát az is indokolja, hogy hazánkban csak felsőfokú szakirányú végzettséggel (Mezőgazdasági Főiskola / Nyíregyházi Főiskola) rendelkező személyzetek végezhetnek ilyen jellegű munkát.

Véleményem szerint egy üzleti kampány is van a légi növényvédelem lejáratása mögött. Ez, pedig nem más célt szolgál, mint az ezeket a szerkezeteket forgalmazók üzleti érdekeit. Szívesen eljátszanék a gondolattal, hogy ha ezek a neves forgalmazók légijárműveket is forgalmaznának, vajon melyik újukba harapnának? De sajnos nem forgalmaznak ilyesmit, mert nem értenek (és nem is akarnak érteni) hozzá. Egy légijármű körülbelül 4 db földi önjáró gép munkáját váltja ki, (egy Ka-26 helikopter piaci ára átlagosan 15 millió forintba kerülne, míg egy ilyen szerkezet kb. 35 millió).

Szokás előnyként emlegetni a szántóföldi műveléssel kapcsolatosan a műholdas helymeghatározásra alkalmas, illetve ezek jeleit felhasználó vezérlő rendszerek alkalmazását is. Tájékoztatásul közlöm, hogy ilyen műholdas vevők a légijárművek többségén is megtalálhatóak, és évek óta alkalmazzák őket a legfontosabb mozgásjellemzők kontrolálására és főleg az érzékenyebb munkálatok naplózására.

Ugyanakkor a jelentős kárt okozó és gyorsan terjedő kártevők, pl. kukoricabogár, gyapjaslepke hernyó elleni védekezéshez használatos vegyszerek dózisai alapvetően lényegesen kisebbek (Invite-Diablo15-18 l/ha) az önjáró permetezőgépek által hatékonyan alkalmazható dózisoknál. Ezek környezetkímélő, hatékony és az előírt töménységet biztosító, egyenletes kijuttatása alapvetően légijárművel lehetséges.

Éjszakai munkavégzéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok, nagy főleg a tájékozódásban mutatkozó hiányokról tesznek tanúbizonyságot, ami erősen megkérdőjelezi az éjszakai munkavégzés hatékonyságát.

Szívesen emlegetik a reklámszövegek a légijárművek hibájaként a csatlakozások pontatlanságát (csíkozás). Ezzel kapcsolatosan meg kívánom egyezni, hogy a technológia helyes megválasztásával és következetes betartásával a légijárműveknél sem jelentkezik ez a probléma, ami sokkal inkább a munkát végző személyen, mintsem a gép konstrukcióján múlik.

Az FVM állásfoglalása az EU 2006.07.12.-én beterjesztett a légi munkavégzést szigorító szabálytervezetére is alátámasztja a fent leírtakat, és a légi növényvédelem nemzetgazdasági szintű
szükségességét.


Dr. Szilágyi Dénes PhD, főiskolai docens- szilagid@nyf.hu
Sasvári Ottó - sasvariotto@freemail.hu

http://zeus.nyf.hu/~kmtszweb/index.html
http://www.meresz.tar.hu/

<<< vissza a főoldalra
© szantofold.hu - minden jog fenntartva e-mail: iroda@szantofold.hu A honlapot készítette: Artelier - Soroksár